Slide 1Slide 2Slide 3Slide 4Slide 5Slide 6

Argentina   |   Bolívia   |   Brazília   |   Chile   |   Karib-szigetek   |   Ecuador   |   Guatemala   |   Kanári-szigetek   |   Kolumbia   |   Kuba   |   Mexikó   |   Paraguay   |   Peru   |   Spanyolország   |   Tobago, Trinidad, Guayana   |   Uruguay   |   Venezuela   |   

Hangszerek, ritmusok, zenei jellemzők 
A leírások a fenti országnevekre kattintva érhetőek el

A latin-amerikai zenéjéről általánosságban elmondható, hogy a zenei stílusok kialakulását három kontinens kulturális kavalkádja, az amerikai indián őslakók, az európai bevándorlók és afrikai rabszolgák találkozása, keveredése, egymásra-hatása befolyásolta. A bő 500 éve tartó zenei evolúcióban folyamatosan újabb zenei műfajok születnek, a kölcsönös hatás során újra és újra megtermékenyülnek, s régiónként egyedi „világzenévé” alakulnak át. 


     1. A nagyobb arányban indiánok, meszticek lakta területeken megmaradtak, beépültek a múltból hozott természetes anyagokból készült, időközben továbbfejlesztett fúvós és ütős hangszerek. Ezeken a területeken az egyszerűbb harmónia-világú, statikusabb, sokszor a fehérek által vitt klasszikus hangszereken kísért, indián hangszerekkel kiegészült vokális zene jellemző.

    2. A fekete rabszolgák leszármazottjai és mulattok által lakott térségekben jellemző az afrikai ütős és kézi ritmushangszerek, ritmusok jelenléte. A zenére jellemző az improvizatív előadásmód, bonyolult ritmuskombinációkkal, egyre növekvő, burjánzó progresszív struktúrával.  

    3. A kreolok, az egykori bevándorló fehér (spanyol, portugál, olasz, lengyel…) felmenőik által hozott klasszikus hangszereken, európai hatású ritmusaikat, stílusokat variálják, melyet indián és fekete zenék inspirálnak.


A fenti országnevekre kattintva tudj meg többet!

 
 

 
   JELEN TANULMÁNY LÉTREJÖTTÉNEK KÖRÜLMÉNYEI:

1991-ben, amikor kapcsolatba kerültem a latin-amerikai zenével, figyelmem szint kizárólag az Andok népzenéjére korlátozódott. Később, amikor bővült a repertoárom, szerettem volna az érintett országokról is többet megtudni, de nem találtam olyan hiteles forrást, ami segített volna eligazodni a ritmusok és az egzotikus hangszerek kavalkádjában. 

Szerettem volna rendszerben látni a különböző országok zenei jellemzőit, ritmusait, de magyar nyelven könyv alakban, s később interneten sem volt elérhető ilyen összefoglaló, gondoltam, akkor elkészítem magam. Ezt a munkát eredetileg belső használatra szántam, de szeretnék segíteni az érdeklődőknek a közzétételével. Közel húsz ország zenéjéről, 200 fotóval illusztrált leírás található az oldalon. 

                                                                                                                  Búzás Csaba zenekarvezető