MEXIKÓ ZENÉJÉRŐL:
A lakosság:
Az összes latin-amerikai ország közül Mexikóban él a legtöbb indián (26 millió), akik a lakosság 30%-át teszik ki. A lakosság legnagyobb aránya (60%) mesztic (félvér: fehér és indián keveréke), a fehérek (spanyol, európai, kreol) aránya csupán 9%, feketéké 1%.
A hivatalos nyelv a spanyol. A mexikói spanyol nyelvjárást tartják a legközelebb állónak a művelt sztenderd spanyol nyelvváltozathoz.
A MARIACHI ZENE:
A mariachi zenei műfaj szülővárosa, a mexikói Jalisco állam központja 1994 óta rendezi meg a nemzetközi mariachi fesztivált, mely több, mint 10 ezer előadót lát vendégül a világ különböző részeiről. Bár sokféle és sokszínű zenei stílus megtalálható a folklóron belül is, mégis ez a harsány zene lett a világ számára a mexikói zene, az ország egyik szimbóluma. Nagy, vicces kalapokban, karakteres formájú meszticek, a rancho-k, bajuszos férfiakból álló bandák, akiktől zengnek a túristák által látogatott nagyvárosok terei, a kerek zenepavilonok, a vendéglők. A mariachi szó jelentése, vándorzenész.
A MARIACHI ZENE HANGSZEREI:
A „normális” mariachi zenekar élén egy trombitás áll, akitől a hegedűsök veszik át a szóló szerepet, esetleg a tangóharmonika is szerephez jut. Mexikói jellegzetesség a guitarrón, a nagy hasú, nagy testű díszes gitár, ami ugyan spanyol származású basszus hangszer, de elsősorban Mexikóban lett népszerű. A guitarrón mind látványában, mind hangzásában nélkülözhetetlen tartozéka lett a mariachi zenének.
Egyéb húros hangszerek is előfordulnak, mint például a bandurria, a Spanyolországban kifejlesztett lantszerű hangszer. (hangolása kettős húrozással Gisz-Cisz-Fisz-H-E-A)
A mexikói 12 húros mandolint tricorida-nak hívják. (hangolása hármas húrozással: E-A-D-G) A bandola mandolinszerű pengetős hangszer, használatos még Kolumbiában és Venezuelában is. (hangolása kettős húrozással: G-D-A-H-Fisz)
A mariachi hárfa (arpa mariachi), vagy arpa jarocha már nem jut az összes zenekarnak, de szintén jellegzetesség. 36 húros, általában cédrus fából készül. Első pillantásra látszik, hogy a klasszikus hárfánál jóval nagyobb hangdoboza van, ennek köszönhetően erőteljesebben megszólaltathatók rajta a basszushúrok. Közkedvelt hangszer a kisebb létszámú bandákban is, mert egyszerre lehet rajta szólót játszani, ami jól kihallatszik a többi hangszer közül és az ügyes hárfás, egyidejűleg tudja biztosítani a kíséretet és basszust is.
JELLEGZETES MEXIKÓI RITMUSOK:
Vals: a vals a világon nagyon sok felé elterjedt ritmus. Ennek egyik mexikói fajtája a corrido, ami nem szabályos háromnegyedes lüktetésű ritmus. A három-negyed közül a középső, azaz második negyed kissé bele siet, de a harmadik már újra a helyén van. Ezt a bizonyos sánta lüktetést lejegyzésben szinte lehetetlen érzékeltetni. Hosszú idő, mire egy európai zenei gondolkozású zenész ráérez a lüktetésére. A bolero, lassú érzelmileg telített, legtöbbször szerelmes témájú dalok műfaja, ritmusa, amely az egész karibi térségben megtalálható. Son-jarocho, egyszerű akkorvilágú, legtöbbször vidám hangvételű zenei műfaj. Az egyik legismertebb son-jarrocho a La bamba. Pasodoble, a duplalépés, ami feliratkozott a latin standard táncok sorába. Jarabe, jelentése szörp, további ritmusok choti, church, marcha…
A norteña, északi mexikói zene:
Az északi területeken a mariachi zenétől eltérő, úgy nevezett norteña muzsika alakult ki. Ez egy észak-mexikói népzenei és könnyűzenei műfaj, amelyben tangóharmonikát, bajo sexto (néhány régióban ismert pl. Fara-Fara), ill. basszussal, pergődobbal alkalmanként , szaxofonnal egészül ki. Repertoárja énekelt és hangszeres zenei formákból áll. Hagyományos műfajai, ritmusai például: ranchera, corrido, bolero ranchero, huapango és európából a 19. században, főleg Csehországból bevándorlók által beáramlott zenei műfajok, melyek rövid úton átalakultak: polka, schottische, redova... Bár eredetileg a vidéki térségek Északkelet-Mexikó, Észak-zene ma már rendkívül népszerű a városi területeken, valamint a területen.
Búzás Csaba, zenekarvezető
A latin zene az egész életünket áthatja. Gyöngyhalász latin zenekar