Slide 1Slide 2Slide 3Slide 4Slide 5Slide 6

venezuelaVenezuelaVenezuela

Venezuela zenéjéről:

A lakosság és a zene összefüggése:

A venezuelaiak a Föld szinte minden rasszának keverékei. Amikor a spanyolok partra szálltak Maracaibo környékén, sok indián (arawak, karib, timót) élt ott. Az ország nevét, a part mentén élő indiánok településeiről kapta, ugyanis az őslakók házaikat cölöpökre építették, amelyek a partraszállókat Venéziára, azaz Velencére emlékeztették.

Cölöpös házak
Az ország lakosságának kétharmada mesztic, de az északi, Karib-tengerrel határos területein jobban érvényesül az afro hatás, ami az ottani zenére is rányomja a bélyegét. Különösen jellemző a napfényes, életvidám, szenvedélyes zene, melyben nagy szerepet kapnak a különféle autentikus afrikai eredetű dobok.

A llanerók zenéjéről:

Venezuela sík területein llanos-nak (gyalog járóknak) hívják a vidéken élő embereket. Ezek a llanerók leginkább meszticek és zenéjük eltér a karibi zenétől.
llanerosJellemző a 3/4-es, 6/8-os ritmusok túlsúlya. Talán legismertebb llanero ritmus a joropo és a pasaje (átjáró), melyekben a zenészek számot adhatnak rendkívüli virtuozitásukról, de számos további ritmus (golpe, vals, aguinaldos, tonada, bambuco, paso doble, polka, contradanza, galerón, malagueña, villancicos, jota, tono de velorio…) színesíti még a venezuelai népzenét.

Az alábbi képeken balra a cuatro, középen a bandola, jobbra a mandolin látható.

cuatro

bandolamandolinA llanero-zenében nagy szerep jut a húros hangszereknek.
Nemzeti hangszernek számít a cuatro. A szó jelentése: négy, ami a húrok számára vonatkozik. A hangszer ugyan spanyol eredetű, mégis Venezuelához kötődik leginkább. (hangolása A-D-Fisz-H ) Legjellemzőbb, hogy akkordfogásokkal pergő ritmusokat pengetnek ki rajta, de előfordul, hogy virtuóz szólókat is játszanak. (Kubában is van egy cuatro nevezetű hangszer, de ott dupla húrozást kapott.)

Venezuelában cuatro montreol néven is forog a pici méretű gitár, a requinto. A requinto hangolása ( A, D, G, C, E, A ) ,de számos húros hangszert használnak pl. bandolín, mandolina…

Az instrumentális zenében a szólót elsősorban mandolin viszi (8 húros, hangolása kettős húrozással G-D-A-E), de néha átveszi tőle a szólószerepet az alsóbb regiszterben megszólaló bandola, melynek normál esetben díszítő szerepe van. A spanyol eredetű bandola Guayanán keresztül került be az országba, ezért teljes neve bandola guayanesa. Ezt a mandolinszerű pengetős hangszert, északabbra is használják, pl. Mexikóban (hangolása kettős húrozással: G-D-A-H-Fisz) , a bandola apróbb eltéréssel, de vidékenként változik, így más-más néven ismert, pl.: bandola llanera, bandola oriental…

Talán meglepő, de szintén nemzeti hangszer a hárfa. Mivel llanerók használják, arpa llanera, arpa tuyera neveken forog a köztudatban a 32 húros hárfa.

Venezuelai ritmushangszerek:

Yuka:yuca

Kongói eredetű, a yuka pálma törzséből készült hosszúkás alakú dob, amit a földön elfektetve a dobos a lába közé véve ráül és úgy üti. Egyik kézben néha vastag dobverőt használ, amellyel az oldalát üti.

 

 

 

 

 

Tambores de calipso:

Általában Venezuela nemzeti színeire festik a tambores de calipso dobokat, melyeket karnevál idején szívesen használnak.

kongaKonga:

A konga ugyan Kubához kötődik a legjobban, de szerves része az észak-venezuelai zenének is. A konga kettő, vagy három tagból áll. A legkisebb méretű a quinto, ezt követi a tumbadora. A kongán alap ritmusnak számít a tumbao.

 

 

Karibi térség zenéjéről:

E vidék legkedveltebb ritmusai a dominikai származású merengue, trinidadi calypso, a puerto ricói bomba, illetve a bambuco, gaita, slave, tamunangue… A környező országokból származó ritmusokról bővebb információt az adott ország oldalán találsz.  

Oláh Gergely Máté fotói.

karibkarib

 

 

 

 

 

A merengue, calypso elengedhetetlen kelléke a güira, a fémreszelő.

Venezuela különböző régióiban egyaránt jellemző a vokális zene, amelyben a szólista hívóénekére a kórus több szólamban válaszol. 

Természetesen, mint az összes latin-amerikai országban, Venezuelában is használják a spanyolgitárt. A gitárról bővebben olvashatsz honlapunk Spanyolország oldalán.  

maracas

Ugyan a karibi világban szinte mindenhol használják a maracas-t, a rumbatök néven ismert csörgőhangszert, de a venezuelai virtuozitás nyomába sem érhetnek. Venezuelában olyan ördögi ritmuskombinációkat, ámulatba ejtő díszítőmanővereket hajtanak végre a hangszeren, amitől egy kezdő maracas-játékos azon nyomban abbahagyja a zenét.       

cajónCajón (jelentése nagydoboz)  Egy kb. fél méter magas faláda, melynek előlapja bizonyos szabály alapján, nincs tökéletesen a dobozhoz erősítve, ezáltal a ráütéskor rezeg. Hogy a rezgést elősegítsék, belülre húrokat szerelnek. Az előlap közepét megütve viszont basszus hangot ad. Egy ügyes cajón-játékos egy egész dobfelszerelés hangját tudja utánozni. Állítólag Kubában fejlesztették ki a halászok, akik a halzsákmány tárolására olyan fadobozokat használtak, ami éppen csak össze volt tákolva, és rezgő hangot adott ki az oldala. Ma több változatban megtalálható, többek között ashiko, batajon néven is.

 

 

CharrascaCharrasca: güiro

Furruco: köcsögduda szerű hangszer, egy nagy dobra szerelt pálca.

cabasaCabasa, chequere, gourds (lopótök) többféle néven ismert afrikai eredetű ritmushangszer. Általában egy kiszáradt tököt vonnak be, zsinegből szőtt hálóval, melyre száraz magokat, vagy bogyókat fűznek fel. A magvak a tökkel súrlódva szitáló hangot adnak.

Venezuela amazonasi régiójában természeti népek, az őslakó indián-törzsek élnek, melyek egyszerű furulyákat, pánsípokat, csigák és kagylókból készült hangszereket, ill. dobokat használnak. Egy hat csőből álló pánsíp a carrizos, vagy pitos. A flauta de chimbangueles egy egykezes orrfurulya. E mellé ütik a chimbangueles dobot, de több afrikai eredetű dobot is használnak. (redondes, culo ’e puya, mina, curbata, velorio, fulia, quitipilás …) Egy nagy méretű csiga házából készítik a guarura, vagy botuto néven ismert kürtöket.  

Corpus Christi táncoló ördögei:
Venezuela karibi térségében, a 16. század végétől, több városában megtartják, a Corpus Christi (Úr napja) katolikus ünnepbe ágyazódott, afro eredetű, népi vallásos szertartást, az ördögök táncát. Ezt a rituálét az Unesco, szellemi kulturális örökségének nyilvánította.
Az ünnepség a húsvét utáni, kilencedik csütörtökön kezdődik, amikor az utcákon ördögnek öltözött bennszülöttek, rituális dobok hangjára, táncolva vonulnak keresztül a városon. A templomhoz érve a pap megemeli az oltári szentséget, amire az ördögök térdre borulnak, és úgy vezekelnek egész éves bűneikért.

A szertartás, a jó, gonosz feletti örökös győzelmét szimbolizálja. A hagyomány eredetére több magyarázat is létezik. Az egyik ezek közül, hogy a 16. században, Yare város papja szeretett volna megszervezni egy ünnepi körmenetet, de az egyháztól nem kapott rá pénzt. A történet szerint, ekkor a pap elkáromkodta magát, mondván, ha a hívők nem jöhetnek az oltári szentség elé, akkor jöjjön a fene! Ekkor hatalmas vihar kerekedett, dörgött az ég, villámlott, majd a templom előtt ördögök jelentek meg.
A Corpus Christi hagyományát évről-évre tovább örökítik, nagy kifestett maszkokat készítenek, melyek különböző településenként mások. Általában vadállatokat, sokszarvú tengeri állatokat ábrázolnak, és városonként más színvilág jellemzi őket. Általában papírmasézással készülnek, kartonpapír, vagy drótháló merevítéssel, hátul sokszor szalagot viselnek. A táncosok legtöbbször vörös színű öltözékéhez különböző kiegészítők is tartoznak. A nyakukban sokszor vallásos amulettek, feszületek, rózsafüzérek lógnak, kezükben valamilyen zajkeltő eszközt, pl. maracast, csengőt, kolompot tartanak. Előfordul, hogy az ördögtánchoz valamilyen fenyegető eszközt is, pl. fanyelű bőrostort, vagy háromágú ördögszigonyt viselnek. A hagyomány szerint, ördögnek csak férfiak öltözhetnek, csak a bennszülöttek és azok leszármazottai. A nők a maszkok elkészítésében közreműködnek. 


                                                                Búzás Csaba, zenekarvezető

A latin zene az egész életünket áthatja. Gyöngyhalász latin zenekar

Venezuela