Slide 1Slide 2Slide 3Slide 4Slide 5Slide 6

PERU

Peruban, a kecsuák, chibchák és meszticek lakta országban rendkívül sokszínű, és az Andok egészét tekintve is kiemelkedő színvonalú népzene alakult ki.
 
Cuzco-i viselet
Hangszerek:
 
quena www.gyongyhalasz.comquena www.gyongyhalasz.com
Quena: Az Andokban indiánoknál, mint ahogy nagyon sok más kultúrában is, a furulya az újjászületés szimbóluma. Nyilván ezzel magyarázható, hogy a régészeti ásatásokon, kultikus sírokból előkerült quenák emberi lábszárcsontból készültek. Minden jel arra utal, hogy a leigázott ellenség csontjait használták fel. (A legrégebbi leletek kb. 2500 évesek.) Az egykori inkabirodalom központja Cuzco volt, melynek jelentése: köldök (az inkák a világ közepének tartották). Azt tartják, hogy Cuzco tartományból származik a quena nevezetű perembevágásos furulya. Méltán nevezik ezt a hangszert a furulyák királynőjének az Andokban, hiszen Kolumbiától Argentínáig mindenhol megtalálható.
 
quena www.gyongyhalasz.comquena www.gyongyhalasz.com
 
 
 
A quena vájata lehet U, vagy V alakú, szélesebb, keskenyebb, mind más és más hangszínt eredményez.
 
 
 
 
 
 
 
 
www.gyongyhalasz.com quena
 
A hagyományos furulyákhoz képest a quena speciális fújási technikát igényel. (A világ más pontjain is lehet találni ezen az elven megszólaló furulyákat, pl. Kínában.)
 
quenaquena
 
 
 
 
Nagyobb méretben is készülnek quenák, melyeket quenacho-nak hívnak, de többféle néven is illetik őket, pl.: choquillo, quenas quena, quena kharhuani, chatre quena, quena yura, lichihuayus, laquita, stb.
 
Két quena zenében való alkalmazása lágy, simogató hangzást ad. A főszólamra épülő, tercet szorgalmazó második szólam a perui zene egyik jellegzetessége lett. A Simon & Garfunkel által világhírűvé tett El condor pasa című dal az egyik kézenfekvő példa erre a kétszólamú technikára. Ezt a dalt szinte kötelező volt rátenni a ’90-es évek andoki műsoros kazettáira, ahhoz, hogy el lehessen adni.
 
De az El condor pasa csupán egyetlen „gyöngyszem” Peru zenei kincstárában.
 

A quenák készülhetnek nádból, fából, csontból és legritkábban fémből is. Minden megoldásnak vannak előnyei és hátrányai.

quenaNád quena: Előnyei, hogy az Andokban könnyen beszerezhető, olcsó a nád, a nád szerkezete miatt nagyon jó rezgést biztosít a hangszernek és kónuszos. A hanghullámok előnyösebben haladnak egy olyan csőben, aminek a belső átmérője egy kicsit csökken. A felsorolt előnyök összessége azt eredményezi, hogy talán a nádból készült quena hangja a legfényesebb és leghangosabb. A vékonyabb átmérőjű quenához kevesebb levegő szükséges, mint a Bolíviában használatos vaskosabb kialakítású hangszerhez. A nádból készült quena hátránya, hogy sérülékenyebb, a készítésnél nem alkalmazhatók a standard méretek, hiszen nincs két egyforma nádcső. A másik hátrány, hogy az évek múltával, ahogy a nádcső fokozatosan szárad, egy kicsit zsugorodik, melynek következtében a hangja magasabb lesz.
 
fa quena www.gyongyhalasz.com

 

Fából készült quena: Előnye, hogy az esztergált fa csőnél alkalmazhatók a fix lyuktávolságok, így nagyobb esély van arra, hogy a quena hangolása tiszta lesz. Ha egy jól kiszáradt, keményfából (általában gyümölcsfák alkalmasak) készült a hangszer, akkor kevés az esély arra, hogy idővel elhangolódik. Szintén nagy előny, hogy a zenész igényeihez lehet alakítani a hangszert. Ha valaki jobban kedveli a vékonyfalú quenát, akkor úgy állítják be az esztergagépet. A különböző keménységű fafajtáknak más és más a rostszerkezete, az évgyűrűk sűrűsége, ezért a belőlük készült hangszer hangszíne között nagy különbségek lesznek. Ezek a tulajdonságok szintén lehetőséget adnak arra, hogy a zenész igényeinek megfelelőt készíttessen magának. A hátránya lehet, hogy a hangereje egy kicsit gyengébb a nád quenához képest, de ez nem feltétlenül van így.

 

 

 

Csont quena: Az inkák, és az azt megelőző kultúrákban használtak csontból készült kezdetleges quenát, de manapság inkább csak a hangszer felső része készül csontból, amelyen a fúvónyílás található. A csont nagyon kemény anyag, amelyből olyan műves fúvókát lehet kialakítani, amely szinte súrlódásmentesen hasítja a levegőt, ezért a hang nagyon tiszta lesz, minden zavaró „szöszösség”, süvítő mellékhang kiküszöbölhető.

 

 

Fémből készült quena: A fémből kialakított hangszer nagyon ritka és nem túl előnyös. Az egyetlen előnye talán az, hogy nem annyira sérülékeny, nem beszélve arról, hogy meg lehet vele hosszabbítani a csőkulcsot az kerékcserénél.

 
 
Az alábbi képen látható fogástáblázat a klasszikusnak számító „G” alaphangú quenához való, de ezen kívül elérhető még „C”, „D”, és „F”-es hangolású hangszerekhez tartozó segédlet is a következő oldalon: www.kenafuvolaquenaflute.com
quena fogstablazat www.gyongyhalasz.com
 
www.kenafuvolaquenaflute.com



 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Magyarországon is beszerezhető professzionális, hangolható (több féle alaphangú) quena, Szabó Sándor és Horváth Árpád mesterek műhelyéből: www.kenafuvolaquenaflute.com
 
Roncadora: Cuzco környékén elterjedt dupla furulya, a roncadora, melynek jelentése horkoló. Ezen az ötletes furulyán egy zenész két szólamban tud játszani. Hasonló elven működő furulya-konstrukciókat európában is találhatunk, például a szlovákiai duplafurulya, ill. a gyimesi csángoknál használatos ikerfurulya. A roncadorának Corongo tartományban létezik egy szimpla változata is, amelyen a zenész egy kézzel tud furulyázni, a másik kezében nagy átmérőjű dobbal kíséri saját magát.     
 
 
Spanyolgitár: Természetesen, mint az összes latin-amerikai országban, Peruban is használják a spanyolgitárt, de itt az Andok más országaihoz képest kiemelkedő szerepet tölt be. A gitárok testét (hangszekrényt) többféle méretben alakítják ki, attól függően, hogy szóló, kísérő, vagy basszus szerepet szánnak neki. Itt fontos megjegyezni Raul Garcia Zarate nevét, aki perui népzenei hagyományokra épülő, már-már klasszikusnak beillő darabokat komponált. A gitárról bővebben olvashatsz honlapunk Spanyolország oldalán.    
 
Antara
 
San Martin
 
 
Antara: észak-perui szimpla soros pánsíp. Főleg Cajamarca és San Martín környékén használatos. Hagyományosan chuki, vagy chajlla nádból készítik, több méretben. Az antarita rövidebb csövekből álló, pentaton hangolású, míg az antara baja diatónikus hangolású pánsíp. 
 
 
 
 
 
suri siku
 
 
A Titicaca-tó mentén, Cochabamba vidékén kialakult egy furcsa pánsípzene, a surisicuri, amelyben két, 17 nádcsőből álló pánsípot szólaltatnak meg párokban a zenészek, folyamatos kontrafújással
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
mohceno
 
 
Szintén a Titicaca-tó mellett alakult ki a leghosszabb furulya, a mohoceño. Mivel a legalsó lyukakat a zenész már nem érné el, egy áttételt hoztak létre.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Perui hárfa: A klasszikus hárfától eltérően a perui hárfának nagyobb a hangszekrénye. Ennek köszönhetően a basszus húrok erőteljesen szólnak. A 36 húros hangolása általában G alaphangra felfűzött diatonikus skála. Ennek megfelelően két hangnemben lehet vele játszani G-dúr és E-moll, de ha a három Fisz húrt lehangoljuk F-re, akkor C skálát kapunk és ugyanezzel a módszerrel D skálát kaphatunk a C húrok felhúzásával.  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Chaj’ chas (ejtsd: csáhcsász) A hangjáról kapta a nevét a kecske és/vagy láma körmökből összefűzött ritmushangszer. A hangszert rázva a kiszáradt körmök összeverődnek, és kiadják ezt a „csáhcsász”-szerű magas, éles hangot. (lásd: bal oldali fotón)  
chaj chas

 

 

 

 

 

 

Meg kell még említeni, hogy karneválok idején megszólalnak az erős hangjuk miatt kedvelt rézfúvósok. A kottát nemigen ismerő népzenészek a régiókra amúgy is jellemző zenei stílusokat ültetik át rézfúvós hangszerekre. Ez a hangzásvilág erősen megváltoztatja az eredeti műfajokat, megteremtve ezzel egy új színt a népzenében.

 
Bandurria
 
 
Bandurria: A Spanyolországban kifejlesztett, lantszerű pengetős hangszert Peruban, Cuzco környékén használják.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Peruban több helyen is alkalmazzák a charango nevezetű hangszert, azonban a használata Bolíviában jellemzőbb, ezért ott térek ki rá bővebben. A mandolin  markánsan jelen van a perui népzenében. Részletesen a honlapunk Ecuador oldalán írunk. 
 
 
Legismertebb ritmusok:
 
Huayno, huaylas (huaynohoz hasonló, San Mateo és Huancayo környéki ritmus, melyben használnak accordeon-t, azaz tangóharmonikát is.) Cajamarcaban jellemző a caporal ritmus, melyet másutt carnaval-nak is neveznek, de nem összekeverendő a carnavalito, jujuyi (Argentína) ritmussal.
További ritmusok: yarawi, pasacalle, marinera, santiago, tropa, vals… 
 
 
Música criolla:
 
Fontos megemlíteni a Peruban, elsősorban a Csendes-óceán partvidékén élő kreolok, zambók, feketék zenéjét, amit összefoglalóan música criolla-nak, azaz kreolzenének neveznek. A perui kreolzene igencsak különbözik a hegyen, fennsíkon élő indiánok zenéjétől. Más az eredete, ezáltal más a hangzásvilága és a hangszerösszetétele is. A gitáré a főszerep. Ebben a műfajban magas szintű gitártudást igényel, ha valaki egy zenekar szólistája akar lenni. 
Legismertebb ritmusok: vals, zamacueca, festejo, cajoneo, zapateo, marinera, zamba malató
 
 
 
 
A zene ritmusát többek között a cajón adja. A szó jelentése: nagydoboz.
A cajón egy kb. fél méter magas faláda, melynek előlapja bizonyos szabály alapján, nincs tökéletesen a dobozhoz erősítve, ezáltal a ráütéskor rezeg. Ahhoz, hogy a rezgést elősegítsék, belülre, a fedőlapnak feszülő húrokat szerelnek. Az előlap közepét megütve a hangszer basszus hangot ad. Egy ügyes cajón-játékos egy egész dobfelszerelés hangját tudja utánozni. Állítólag Kubában fejlesztették ki a halászok, akik a halzsákmány tárolására olyan fadobozokat használtak, ami éppen csak össze volt tákolva, és rezgő hangot adott ki az oldala. Ma több változatban megtalálható, többek között ashiko, batajon néven is.
 
 
 
 
 
 
cajon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Konga-t, is használnak a kreol zenében, melyről bővebben olvashatsz honlapunk Kuba oldalán.  
 
Flexaton

 
Egy másik érdekes ritmushangszer a flexaton, melynek berregő (trrrrrrrr) hangja igen egzotikus hatást kölcsönöz a zenének. A flexaton elődje ló álkapocs csontjából készült, amit a fogsornál fogva lehetett összeütni.   
 
 
 
Musica criolla
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Búzás Csaba 
 
A latin zene az egész életünket áthatja. Gyöngyhalász latin zenekar