A CHILEI ZENÉRŐL:

Chileiek a trópusoktól az Antarktiszig élnek. Az észak-déli irányú kiterjedést számítva Chile a legnagyobb ország a földön. Magellán volt az első európai, aki 1520-ban Chile területére lépett, ma a lakosság 95%-a európai eredetű fehér, illetve mesztic. Első sorban spanyol gyarmatosítók leszármazottjai, de más európai országból is érkeztek bevándorlók, főleg olaszok, kisebb számban németek, akik keveredtek az őslakó indiánokkal. Igen kicsi, mindössze 5% az őslakó indiánok aránya. Az európai telepesek, az aranyásók által behozott betegségek, a vadászterületek kisajátítása nagyban hozzájárult az indián csoportok eltűnéséhez. Legnagyobb arányban a mapuche indiánok maradtak fenn, a Chilében élő indián népcsoportok közül leginkább ők tudták megőrizni kulturális identitásukat. Az ország északi, Bolíviával határos részén kicsi számban aymara, a középső részén araukáni indiánok élnek, akik a meszticek és kreolok keveréke. Chiléhez tartoznak Polinézia legkeletibb szigetei, a Húsvét-sziget és a Sala-y-Gómez-sziget, illetve Robinson Crusoe szigete, a Juan Fernandez szigetcsoport egyik tagja. Chile északi és középső része az Inka Birodalom fennhatósága alá tartozott.

 
Folklór zene:
Az északi régió folklór zenéjét gazdag aymara hagyományok teszik színesebbé, amely megmutatkozik a hagyományos viseleteken, a hangszerparkon, de a vallás területén is. Változatos zenei formák különböztetik meg az ország többi területén található műfajoktól. Talán sehol a világon nem tudott úgy eggyé válni a vallási és népi kultúra, mint Chilében a katolicizmus az aymarával. A legnagyobb és legismertebb fesztivál a Virgen del Carmen a La Tirana (Norte Grande) és a Virgen a Andacollo (Norte Chico). Chile középső részétől déli irányban nem volt az inka birodalom része, így ott a zenei kultúrának is mások a gyökerei. A mapuche indián kultúra a meghatározó.

Mapuche indiánoknál a zene szerves része volt a vallási és a gyógyító rituáléknak. Az egyik ilyen fennmaradt rituálé a machitún, ami az idők során adaptálta a spanyol eredetű hangszereket. Jezsuita szerzetesek 1700-as évekből származó feljegyzéseikben nagyon pozitívan írnak a machupékről, többek között a rendkívüli memóriájukat és ritmusérzéküket dicsérik.
Szertartásaik nagyon emlékeztetnek a szibériai sámánizmusra. Legfőbb hangszerük a dob, aminek a neve cultrún. Ezt mindig rituális festéssel látják el, akárcsak a szibériai sámándobokat. Zászlajukat is ez díszíti. Ezen kívül használnak még néhány fúvós hangszert, kürtöket, csörgőket és csengőket... (Sőt, újabban gitárt is.)

Trutruca: Szinte minden andoki országban megtalálható, de más-más néven szerepel ez a hangszerként is funkcionáló pásztorkürt.

Egész Chilében a népi hagyományok, a zene és tánc ma is folyamatosan jelen van a hétköznapokban, de fokozottan a különböző eseményeken, mint például a keresztelők, születésnapok, esküvők, temetések, aratás, házszentelő…

Zenei műfajok:
A legfontosabb chilei tánc, zene a cueca, ami műfajt, ritmust is jelent, kicsit olyan, mint Magyarországon a csárdás. Chile különböző régiójában más és más cueca jelenik meg. Pl. cueca brava, cueca chilota, cueca cómica, cueca criolla, cueca larga, cueca nortina, cueca porteña, cueca robada…

Chilében használatos egyéb ritmusok:
passepied a rigodon, allemande, gavotte, vals,  gavota, chicoteo, cuecas, chilote vals, refalosa, guaracha, cachimbo, carnavalito, chapecao, Buenos Aires, pequén, sirilla, repicao, polka, mazurka, rack, sajuriana. 

Kreol zenei stílus jelenti Chilében a városi folklór zenét, ami más északon és délen. Markáns képviselői Chito Faro, vagy a Four Quarters.

Gitár a legelterjedtebb hangszer Chilében, de a gitárról honlapunk Mindent a latin zenéről / Spanyolország oldalon írunk részletesen.

Hárfa: Alkalmazzák a népzenében elsősorban Chile középső részén, illetve attól dél felé.

Guitarrón chileno:  Chilei emberek találmánya ez a 25 húros hangszer. Különlegessége a 4 kávára szerelt hangkulcs.

Tormento: Egy kicsi (30 * 20 cm) fadobozszerű ritmushangszer, melyet összecsukható lábakkal láttak el, hogy a zenész állva is használhassa. A hangszer felső részét kell ütni, amely laza redőkkel van fedve, a belsejében fém csörgők vannak elhelyezve. A redők és a fém csörgők együttesen adják ki a jellegzetes cajón és panderita közti hangot.
 

Cacharaina: Egy szamár vagy öszvér állkapocs, amely összeütve rezeg.

Huilliche zene, tánc:

A német bevándorlók, akik elsősorban a Valdivia, Osorno és Llanquihue tartományokban telepedtek le, meghonosították a tangóharmonikát. Azon a vidéken jellemző a huilliche zene, tánc.

Chilében is alaphangszernek számít a charango, gitár formájú pici pengetős hangszert, és az egész Andokban használatos pánsípot, de ezekről a hangszerről honlapunk Mindent a latin zenéről / Bolívia oldalán írunk részletesen.

Húsvét-szigetek:

A Húsvét-szigetek ugyan 3600 km-re nyugatra található, a Csendes-óceán közepén, közigazgatásilag mégis Chiléhez tartozik. Földrajzi és antropológiai értelemben mégis Polinéziához sorolják. A sziget nem annyira a zenéjéről, mindinkább a titokzatos óriás szobrairól híres.

Zenéje leginkább tapssal és dobogással kísért többszólamú vokális énekekből áll. Mára már ugyan meghonosodott a gitár, és használnak egyéb húros hangszereket is, de ezek leginkább egyszerű, kísérő szerepet töltenek be a polinéziai hangzású zenében. Ismertebb vallási és más ünnephez köthető táncaik a hoko, sau-sau, tamuré…

Chiloé szigetcsoport:

A Chiloé szigetcsoport, ami Chile közép- és dél-nyugati oldalán található, közel a parthoz, gazdag folklór hagyomány maradt fenn, ami a spanyol és a huilliche hagyományok keverékéből áll. Híres táncaik a pericón, illetve a pericona. 

Rabel: Európában rebek fidula néven ismert, közép-ázsiai eredetű hangszer, a hegedű elődje. Európában a 11. század elejétől volt használatos, a műzenében elsősorban a középkorban, majd a reneszánsz korában használták. Spanyolországból a szerzetesek által került előbb Panamába, majd onnan az óceánon keresztül Chilébe.      

Chile déli részén, Tűzföld, Palena a Los Lagos és Patagonia térségében a Gaucho hagyományos zenék és táncok a jellemzőek.

Chilei táncok:
Ranchera: A lengyel származású ¾-es mazurkából alakult ki.
 
Valse táncot leginkább a Coyhaique kommunában gyakorolják. A tánc hasonlít az európai valsra (testtartás, körívet leíró fordulatok…), de nem egyezik meg vele, rövidebb lépések vannak benne.

Kreol Polka: Hasonlít az argentin és a mexikói változathoz és a buenos airesi milongához.

Pasodoble: Spanyol eredetű tánc

Chamamé: Rate táncból ered, egy lassabb változata a chamamé pot, mellyel osztoznak Uruguayal.  A tánclépések eltérnek egymástól a különböző tartományokban. 

Fontosabb chilei népzenészek, zenekarok:

Violeta Parra, Victor Jara, Inti Illimani, Margot Loyola Palacios, Chito Faro, Maulican, Raquel Barros, Otilia Gonzalez, Illapu, Quilapayun, Huasos Quincheros, Quelentaro, Tito Fernandez a Ramon, Luis Bahamonde, Osman Perez Freire, Jaime Atria, Rolando Alarcón, Hector Pavez, Gabriela Pizarro, Rosa Araneda, Eduardo Parra, Mirtha Iturra, Carmencita Valdes, Baqueanos, Rene Inostroza

Búzás Csaba zenekarvezető

A latin zene az egész életünket áthatja. Gyöngyhalász latin zenekar