Slide 1Slide 2Slide 3Slide 4Slide 5Slide 6

 

BRAZÍLIA


Lakosság és zene összefüggése:

Brazília legnagyobb része a ritkán lakott amazonasi esőerdőhöz tartozik, ahol indián természeti törzsek élnek. Zenéjük leginkább rituális szertarásokhoz kapcsolódó zenék, melyek kezdetleges furulyákkal, dobokkal, tapssal kísért énekek. Mélyreható, átfogó gyűjtések nem történtek a térségben.   
 
Brazíliába előbb Angolából, később közép-afrikai Szudánból telepítettek feketéket, majd Dél-Afrikából vittek bantu négereket, akiket összefoglalóan úgy hívtak „pesa”, azaz darab. Ezek a feketék egymással is, a bennszülött indiánokkal és a portugál telepesekkel (reino) is keveredtek. Ez a kaotikus keveredés világosan érezhető a mai zenéken, ritmusokon és látszik a hangszerparkon is.    
 
Vallás és zene:

Yahua törzs

Brazíliában keveredik a katolicizmus az animisztikus afrikai kultuszok vallási hagyományával. Mivel a keresztény gyarmati urak megtiltották a rabszolgáknak, hogy a saját isteneiket imádják, így azokat keresztény szentekkel helyettesítették be. Így aztán ezeket a szenteket tisztelték, miközben valójában az ősi Istenségeknek hódoltak. Zenével, eksztatikus táncokkal szólítják meg az Isteneket, s ha a hívás sikeres, az Isten a hívő testébe száll és a hívő transzba esik. Minden Istennek külön megállapított rítusa van, sajátos áldozatokkal.    
 
Capoeira: Egyfajta atletikus harci tánc, amely mint tömegsport Brazílián kívül is elterjedt. Eredetileg az afrikai rabszolgák kifinomult harcformája volt, villámgyors ugrásokra és ütés-, illetve rúgáskombinációkra épül. Természetesen a capoeirát a rabszolgatartók tiltották, ezért a „feketék” különös fondorlattal táncnak álcázva, ritmikus zenével gyakorolták. Így maradhatott fenn máig ez a tánc, amelynek harci jellegén tompítva, inkább tánc formában adnak elő.    
 
Rio de Janeiro
 
Ha a Brazil zenére gondolunk egyből  Rio de Janeiro, a csodálatos fekvésű város jut eszünkbe cukorsüveg formájú hegyeivel és a tengerkék öböl látképét meghatározó, fehéren vakító Krisztusszoborral. Rio de Janeiro1960-ig Brazília fővárosaként működött, de azóta is kulturális központ, amely teret ad a világ legnagyobb karneváljának.
 
 
A hangszerekről:
 
Brazíliában jellemző dobok:
 
A karneválokban használják a különböző színre festett bamboula dobokat. Requinique: Jellegzetesen magas, kövekkel kirakott brazil kézi dob.
 
Surdo: Karneváli dob. Egymástól eltérő méretűeket használnak.
Surdo
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Timba, timbal, timbau: Szintén karneváli dobok, melyeknek hangja a djembéhez hasonlít. Bombóhoz hasonlít az alfaia nagydob. A kongának lehetne egy archaikusabb változata az atabaque.
 
Az alábbi képeken láthatóak: balra timbau, középen alfaia, jobbra az atabaque. 
timbauAlfaiaAtabaque
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyakran a samba kíséretére használják a cuica-t, a dörzsölős dobot, amelynek bőrét mindig nedvesen tartják.
 
Az alábbi képeken a cuica karneváli dobok három változata látható.
CuicaCuicaCuica3
 
 
Egyéb ritmushangszerek:
 
Berimbau (íjszerű ütős hangszer) Afrikából adaptált délvidéken uruncungu-nak nevezik. A capoeira egyik hangszere a caxixi, kosárszerű csörgőhangszer. Az agogo nigériai származású hangszer, a samba zenekarok tartozéka. (dupla kolomp). 
 
Az alábbi képeken balra a berimbau, jobbra fent a caxixi, jobbra lent az agogo látható.
 
Belimbaucaxixi
 
 
 
 
Cabasa, vagy chequere többféle néven ismert afrikai eredetű ritmushangszer. Általában egy kiszáradt tököt vonnak be, zsinegből szőtt hálóval, melyre száraz magokat, vagy bogyókat fűznek fel. A magvak a tökkel súrlódva szitáló hangot adnak. A samba együttesek fontos tartozéka még pandeiro, népi ritmushangszer, a csörgődob.
 
 
 
Brazíliában a hangja alapján reco-reco-nak nevezik a güirot, az eredetileg tökből készülő hangszert…
 
cabasaguiro
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Inkább csak kiegészítő fűszernek számít a flexaton használata, melynek berregő (trrrrrrrr) hangja igen egzotikus hatást kölcsönöz a zenének. A flexaton elődje ló álkapocs csontjából készült, amit a fogsornál fogva lehetett összeütni.samba síp

Pengetős hangszerek:
Természetesen, mint az összes latin-amerikai országban, Brazíliában is használják a spanyolgitárt. (A gitárról bővebben olvashatsz honlapunk: Spanyolország oldalán.)   
Cavaquinho pici méretű Cavaco-ból származó hangszer.  (hangolása d-g-b-d).
 
Szokták helyettesíteni a hasonló méretű, ugyancsak négy húros ukulele (ugráló bolha) nevezetű, Hawaiból származó hangszerrel (hangolása: G; C; E; A).  
 
 
 
 
Viola Caipira: 10 húros pengetős hangszer. Négy fajtája ismert. (hangolása dupla húrozással: G-D-B-g-d) Az alábbi képeken egy gyönyörű kidolgozású viola caipira látható.
Viola CaipiraViola
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Brazil táncok és ritmusok:
 
Legismertebb tánc a szamba a 20. század elejéig nem volt ilyen népszerű, hiszen az alsó kategóriába sorolt feketék tánca volt. Maga a szó is: samba, afrikai, bantu eredetű, jelentése a csípő mozgását jelöli. A sambának több változata van, amely régionként változik, de elsősorban a tengerparti területeken terjedt el. Az amazonasi yahua törzs táncaik az afrikai samba-ból erednek. A samba egyik fajtája a batukada
 
A portugálok által Kongóból és Angolából behozott rabszolgák zenéjéből eredő ritmus a catarete.
 
 A frevo egy szapora afro-brazil ritmus, melyet leginkább a Recife város karneváljában használtak.
 
A marcha szintén afro-brazil ritmus, melyet felvonuló táncokhoz is használnak. A lüktetése a ragtime ritmusára hasonlít. 
 
 
Jellemző ritmusaik:
samba, bossa nova, choro, batucada, frevo, baião, balanco, songo, pagode, lambada, maracatu, catarete, marcha.
 
Többek között Milton Nascimento, João Gilberto, Antonio Carlos Jobim, Stan Getz kiváló zeneszerzőknek és zenészeknek volt köszönhető, akik Rio de Janeiro éjszakai-klubjaiban játszottak, hogy a brazil slágerek megjelentek a jazz standardek között.  Jelentős szerepet töltött be a brazil zene népszerűsítésében az 1959-es Cannes Film Fesztiválon első helyezést elért brazil film a Fekete Orfeusz.
Orfeo negroOrfeo negro
 
 
 
 
 
 
 
Szintén nagy lökésnek számított, amikor 1989-ben szárnyra kélt a Lambada című dal a Kaoma zenekar előadásában, ami később nagy szerzői jogi vitákat váltott ki, mert kiderült, hogy a bolíviai K’jarkas együttes szerzeménye volt.   
 
Gyöngyhalász vonatkozás: Mivel a mi zenekarunkban senki sem beszél portugálul, elsősorban instrumentális, illetve olyan brazil zenéket játszunk, amelyeknek írtak spanyol szöveget. (Szerencsére sok van ilyen) Portugáliából, Madeirából, és a Zöldfoki szigetekről bár nagyon tetszik a zenéjük, egyelőre nem játszunk dalokat.  
 
 
                                                                     Búzás Csaba, zenekarvezető
A latin zene az egész életünket áthatja. Gyöngyhalász latin zenekar
 
korbefut